2017. július 1., szombat

A varázslók – Lille

Nehéz értékelést írni egy olyan könyvről, amiről ennyire visszás érzéseim vannak. Mások értékelését olvasva azt kell mondjam, hogy ezzel nem vagyok egyedül. Az elején azt gondoltam milyen érdekes lesz egy ilyen megosztó regényt kézbe venni és vajon én melyik táborba tartozom majd.

Kezdeti lelkesedésem elég gyorsan alább hagyott de kitartottam és azt gondoltam ez biztos jó lesz és csak be kell indulnia. Ám ahogy egyre jobban haladtam előre egyre jobban szenvedtem, untam és belezavarodtam.

Quentin egy new yorki kamasz aki egész életét egy Narnia krónikáihoz hasonló sorozat imádásával töltötte. Majd hirtelen egy Roxforthoz hasonló iskolában találta magát és kiderült, hogy a varázslás tényleg létezik, mi több neki is van tehetsége a varázsláshoz. Eddig minden oké volt, mert azt hiszem ez minden Harry Potter rajongó (mint én) álma. Sőt az sem zavart, hogy az író elemelt alap fantasy világokat és egy egybe gyúrta Bret Easton Ellis és Donna Tartt ifjaival így alkotva egy bizarr hibridet.

Problémáim azzal kezdődtek, hogy Quentint nem igazán sikerült se megkedvelnem se megértenem. A folytonos szenvedésével, meg nem értettségével egy idő után elég unalmassá vált. A karakterek egyetlen színfoltját Eliot jelentette színes eredeti személyiségével sokkal jobban felépítettnek láttam mint Quentint.

A másik nagyobb problémám az volt, hogy nagyon sokszor felületesnek éreztem. Nagyon nagy léptékben haladtunk az iskolás éveknél ami bennem hagyott némi hiányérzetet, mert önkéntelenül is párhuzamokat húztam a fent említett hasonló fantasy világokkal. Ezen kívül azt sem értettem, hogy most akkor örülünk, hogy bekerültünk az iskolába vagy nem? Mert végig azt éreztem, hogy egy nagy szenvedés az egész és konkrétan mindenki vért izzad mire varázsló lesz belőle. De egyetlen örömteli pillanatot nem láttam benne (lehet hogy csak nekem hiányzott belőle). Maga a varázsrendszer is összezavart, nem mindig értettem hogyan is működnek a varázslatok és az idő gyors haladása miatt úgy éreztem mintha csak néha lenne bedobva egy-egy dolog és annak elmagyarázása.

A kötet végkifejlete nem lepett meg, eléggé meg lett ágyazva neki.

Összességében az ötlet tetszett a megvalósítás már nem igazán így 5 csillagból 2,5 adtam rá.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése